E, mint elengedés

Tudtad, hogy egyetlen perc kirohanást a szervezet 6 órán keresztül rak rendbe? Nem? Talán a reggeli dugóban eszedbe jut ezután. Hallhatod a barátaidtól “hé, haver, engedd el!” Mintha az olyan egyszerű lenne… Elengedni nem is olyan könnyű. Információ kell ahhoz, hogy mi az, amit működtetsz. Mi lehet vajon az elengedés ellentéte? A ragaszkodás. Fogod, mert olyan jó. Az egy ál-biztonságot ad. Tényleg?

Miket engedhetnél el az életedben? Tárgyakat, helyzeteket, embereket és akár ideákat, hitrendszereket is. De mégis hogyan tedd? Hát belátással. Vizsgálj meg egy helyzetet, embert, tárgyat, hogy miért jó, miért kell az az életedbe? Mit szolgál? Milyen üzenete van? Valóban szükséges még neked? Ha nem, engedd csak el. Szépen, szeretettel, megértéssel. Mint a faág a levelet. Hadd menjen! Hadd fújja el a szél. Nem kell már, elmúlt, jöhet az új energia, ember, hitrendszer az életedbe.

A tél egy kicsit az elmúlás, a meghalás jelképe is. A természet megpihen, “alszik”. A korai esték arra késztetnek, hogy befelé figyelj, a te saját benső szobádba lépj, és megvizsgálj dolgokat. Kérlek szeretettel tedd! A lelked hangja mindig egy halk, szelíd fuvallat, amely nem olyan éles és dübörgő, mint az egóval telt vágyak, kívánságok.

Én azt vettem észre, hogy egyre könnyedebb vagyok. Hogy a régi energia helyére új lép. Új gondolatok, szokások, emberek jelennek meg az életemben, egy új ÉN-t mutatva nekem vissza. Egy olyant, aki igazán kedves és igaz a szívemnek.

Az Univerzum törvénye mentén nem jöhet el hozzád egy új energia (állás, partner, bármi formájában), ha nem engeded el a régit. Hisz jól tudod, ha jól becsuksz egy ajtót, akkor kinyílik egy másik. De kérlek résnyi nyílást se hagyj! És ne kukucskálj vissza! Az nem ér!!

Tehát E, mint elengedés. Aparigraha, ahogy a jóga tanitása mondja: nem-ragaszkodom, tehát elengedek.

Legyen elengedettségben és könnyedségben teli napjaitok az elkövetkezőkben!